Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Alaptechnikák
 
Linkek
 
Hangszerismeret
 
Akkordok
 
Kottaismeret
 
Ritmika
 
Rock és blues technikák
 
Hányan vagyunk?
Indulás: 2006-02-22
 
Alapritmusok és szünetek

Alapritmusok és szünetek

Bevezető

A ritmus maga a zene. Sok diákom - aki egyébként szépen zenél - panaszkodik játékáról, hogy „Unalmas, amit játszom, mitől lesz jobb? Talán még több hang vagy még nagyobb sebesség?” Unatkozhat-e egy gitáros játék közben annyi hanggal és hangszínnel a hangszerén? Mit szóljon akkor egy djembés (afrikai ütőhangszer), ahol csak egy bőr van és azt tanulja ütni egész életében? Valószínű ő sohasem unatkozik, mert övé a zene, vagyis a ritmus. Nem árt tehát megismerkedni a ritmikai lehetőségekkel, hiszen a kíséret típusaid, zeneírásod, improvizációd és zeneiességed függ ettől. Megértésük és megtanulásuk még csak az első lépés. A folklór (népzene) jellegű zenék (blues, rock, funky, jazz, latin) megkövetelik a ritmikai pontosságot és bizony elég sok teendőd van ezen a téren, ugyanis miután nagy nehezen megtanulod a pontosságot, annak teljes tudatában meg kell tanulnod érezni a ritmusokat. A tempók megtartása és a ritmusképletek pontos lejátszása alapkövetelmény még egy kezdő zenekarban is. Sajnos az amatőr zenekarok (tisztelet a kivételnek) nem sok energiát fektetnek a ritmika gyakorlásába, így a sok jó ötlet kesze-kuszán, össze-vissza szólal meg. Láttál-e már szinkron baletteseket vagy profi táncosokat koreográfiát táncolni? Nem zenészek és mégis tökéletesen egyszerre indítják és fejezik be a mozdulatokat. A díszszázadok milyen makulátlan tökéletességgel menetelnek, vetik oldalra a fejüket, vagy ami még nehezebb, egyszerre hajtják végre a vezényszavakat. Ez mind-mind rengeteg gyakorlást és tökéletes ritmikai érzéket feltételez. A zenéhez sem kell több ritmikai érzék, mint amennyit egy díszkatona szed össze a szolgálati évei alatt. Vajon te, mint gitáros, foglalkoztál-e annyit a ritmusérzéked fejlesztésével, mint egy „egyszerű” katona?

Ebben a leckében megtanulhatod a legfontosabb ritmikai jelöléseket és ritmusgyakorlatokkal fejlesztheted a képletek olvasását és használatát. Számolási modellek segítenek a különféle ritmusok megjegyzésében és pontos megszólaltatásában. Megismerhetsz egy egyszerű módszert, amivel a bonyolultnak tűnő, sűrű ritmikákat könnyűszerrel kibogozhatod és megértheted. A leckében a tanulás nem elméleti, hanem gyakorlati síkon mozog, ami azt jelenti, hogy nem kell előre tanulnod a végeláthatatlan összefüggéseket és példákat.

 

Lecke

A negyed

Hogy miért is hívják így ezt a jelölési módot, az ki fog majd derülni, most csak egyszerűen fogadd el. Számolj hangosan, egyenletesen a következőképpen: egy-két-hár-négy. Miközben kimondod a szavakat, mindegyikére pengess meg egy bármilyen hangot, vagy csak egyszerűen tapsolj! Ismételd meg többször, megállás nélkül, figyelve és törekedve a pontosságra. Elképzelhető, hogy nem tudod egyenletesen megszólaltatni a negyedeket. Ne aggódj emiatt, mert ez nem is olyan egyszerű feladat. A továbbiakban a ritmikák megszólaltatásának alapköve lesz a negyed, ezért nagy figyelmet és sok időt kell fordítanod a gyakorlásukra. Gyakorolj metronóm segítségével!
Ahogyan egy hang, úgy egy szünet is lehet negyed értékű (időtartamú). Ha ezt a jelet látod, a te dolgod csak annyi, hogy maradj csendben egy negyed értékig. A negyed időtartama (ahogyan ezt már megtanultad) egy számolás.
Nézzünk erre egy gyakorlatot! A lejegyzés négy negyedben (4/4) van, ami egyszerűen csak annyit jelent, hogy az ütemvonalak közé csak négy negyed értékű hang fér bele. Számolj hangosan és ahol hangot látsz, ott tapsolj, ahol pedig szünetet, ott maradj csendben, de a számolást ne hagyd abba! Üssd a lábaddal is a negyedeket folyamatosan, mert ez segíteni fog majd a ritmusok pontos lejátszásában. Ha megtanultad a negyedeket, tudod és érzed is őket, mehetsz tovább a felekre.

A fél

Az iskolában azt tanították nekünk, hogy a fél két negyedből áll. Ez valóban így is van, de ha nem érted, úgy is jó, csak fogadd el, mert ha akarod, ha nem, később úgyis megérted. Ha két negyedből csak az elsőt ütöd (pengeted) meg és tartod a második értéke alatt, akkor egy fél időtartamú hangot kapsz. Ennek a lejegyzése úgy történik, hogy összekötjük a két negyedet. Ez az átkötő, íves vonal azt jelenti, hogy ne pengesd a következő hangot, csak tartsd az előzőt. De vigyázz, ez csak akkor érvényes, ha egyenlő hangmagasságokról van szó.
Egyenlő hangmagasság: Különböző hangmagasság:
Nagyon fontos ez az összekötés (hogy miért, azt hamarosan megtudod), de mégsem így jelöljük a feleket, mert túl hosszadalmas lenne a lejegyzésük. Ugye matematikában is kitaláltak arra valamit, hogy ne így kelljen a számokat leírni: 1, 1+1, 1+1+1, stb., hanem így: 1, 2, 3. Mennyire más ez és mégis ugyanaz. Nézzük meg, a zenében mit találtak ki arra, hogy negyed + negyed, vagyis negyed összekötve egy másik negyeddel:

Mostantól kezdve, ha ilyen jelet látsz, tudni fogod a dolgod. Nézzünk erre gyakorlatot. A felső sorban a rendes lejegyzést, alatta pedig a negyedekből értelmezett felek írását láthatod.

Ahogy negyed értékű szünet, úgy fél értékű szünet is van. A teendő itt is csak annyi, hogy csendben maradsz.

Gyakorold a fél szüneteket az alábbiak szerint:
A következő gyakorlatban minden eddig tanult ritmus és szünet megjelenik.

Elvileg mindent ismersz, ami itt le van írva, de mégis néhány kérdés megfogalmazódhat benned. Ha becsületesen végigjátszottad a ritmikákat, furcsállnod kell azt, hogy a második és a harmadik taktus ugyanaz (ezt így is tanultuk). Jogosan merül fel benned a kérdés, miért írjuk hát így a feleket (második taktus), ha lejegyezhetjük rendesen is (harmadik taktus)? A válasz: soha nem írjuk így a feleket, miért is írnánk így, ha van rá sokkal jobb jelünk, mint ahogyan az 1+1-re is van egy sokkal érthetőbb jel, a 2-es szám. Akkor mire is jó ez az egész átkötősdi? Ezek az átkötő vonalak nem ismernek ütemhatárokat, vagyis egy hang, ha elindul az egyik ütemben, a másikban is szólhat tovább. Ezt a „jelenséget” csak egyféleképpen tudod lejegyezni, méghozzá az összekötő, íves vonallal. Példa:

Ugye látod azt, hogy az összekötött két negyed értéke fél, de nem tudnánk ezt lejegyezni a fél értékű hanggal, mert akkor több lenne az első taktusban és kevesebb a másodikban. Mivel most négy negyedben vagyunk, ezt nem tehetjük meg. Az előző példa más metrikákban így nézne ki:

Nem fontos értened most még ezt, de ha érted is, akkor sem biztos, hogy érted, hiszen hiába szólal meg ugyanaz, mint az előző lejegyzésben, nem ugyanúgy kell hangsúlyozni. A tizedik taktusban észrevehetted azt is, hogy különböző értékű hangokat is összeköthetünk. Ez nagyon jó dolog, de ezt is lehet másképpen jelölni:

A hang értékét a pont a felével növeli meg. Ez azt jelenti, hogy a fél hang értéke két negyed hang, két negyednek a fele, egy negyed (nyugodtan állj meg a mondatok között gondolkodni). Tehát a félhez adjunk hozzá egy negyedet (másképp mondva a felét). Így most már értheted azt (ha nem, olvasd el az egészet lassan, odafigyelve elölről), hogy a pont mit is tesz a hanggal. A tizenegyedik taktusban ugyanazt látod, mint a tizedikben, csak az összekötő vonalakkal még kacifántosabban néz ki, ezért most már tudod, hogy miért nem írják így sehol. Ezt az írásmódot csak a megértés kedvéért tanuljuk így. És ha valóban megértetted, menj tovább, ismerd meg az egész hangot.

Az egész

Egy egész az négy negyed. Ha ezt az állítást elfogadod, már tudnod is kell az előző tanulmányaid alapján, hogy meddig is kell kitartani ezt a ritmusjelölést. 1-re pengesd meg a hangot és tarts 4-ig, vagyis számolj és üss a lábaddal négyet. Ne tévesszen meg az, hogy a hang néha a taktus közepén van, ugyanis (és remélem, erre már te is rájöttél) a hangok időtartama nem a taktusbéli helyzetüktől függ.

Az egész hangot átkötésekkel is ki tudjuk fejezni:

Egy teljes négy negyedes ütemben nem csak hang, hanem szünet is lehet. Íme az egész értékű szünet.
Nézzünk egy gyakorlatot az eddig tanultakkal. Ha mindent megértettél, haladj tovább és tanuld meg a nyolcadokat!

A nyolcad

Egy negyedet kétfelé osztva nyolcadokat kapunk. Mindeddig egy szótagos volt a számolásunk és ez elegendő is volt, hiszen a negyedekből okoskodtuk ki a felet, pontozott felet és az egészet. A nyolcad kisebb a negyednél, ezért a számolása így néz ki: e-gyet-ke-ttőt-hár-mat-né-gyet. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak a nyolcadokra számolhatsz így. Sőt, ha pontosabban akarod beosztani a hangokhoz vagy szünetekhez tartozó időt, akkor minél rövidebb egységnyi részekre bontod azt, annál pontosabb lesz. Számolj egyenletesen és pengess (le-föl) minden egyes szótagra!
Ezek a nyolcadok. Egy negyed az két nyolcad, így bármelyik negyedet kicserélheted két nyolcadra. Az iskolai énekórákon a negyedeket tá-nak, a nyolcadokat titi-nek tanították. Ez jó is lenne, de sajnos a tá „á”-ja nem segíti a pontosságot. Vajon meddig tartod az „á”-t? Ezért nyugodtan számolj két szótagosan (e-gyet-ke-ttőt-hár-mat-né-gyet) a negyedekre is, mert ez segít majd, ha nyolcadokat kell játszanod. A lábad (lábfejed) az első szótagra lefelé, a másodikra pedig felfelé mozdúljon. A tá és a titi inkább majd viszonyításként fog segíteni nekünk a bonyolult ritmusképletek megértésében (tá-titi viszony).
Gyakorlat:
A nyolcad egy szótag, így a nyolcad szünet is annyi. Cseréljük ki a nyolcadokat szünetekre. Ha a szótagokat egyenletesen mondod, a szemed pedig követi az arra eső jelölést, mindig tudni fogod, mi a dolgod. Ne lepődj meg, ha a szünetre cserélt nyolcad melletti hang vízszintes vonala (gerendája) lefelé mutat, mert a különálló nyolcadot mindig így jelöljük.
Gyakorlat:
Nagyon fontos az a megállapítás, hogy a két szótagos számolás esetén a negyed két szótag, a nyolcad pedig egy. Ha ezt érted és elfogadod, akkor le tudod játszani a következő ritmusképletet:
Bárhol álljon is egy negyed, arra mindenféleképpen két szótag kell, hogy jusson. Jelen esetben az első negyed a „gyet-ke”, a második negyed pedig a „mat-né” szótagnál van. Mit sem számít az, hogy hol van a negyed, a lényeg a két szótag (ezért is fontos a dupla szótagos számolás). Ez az a bizonyos szinkópa ritmusképlet. Nézzünk egy másik példát:
Figyeld a szótagokat! Azt kell megütnöd, amelyik a hang alatt van, a másik a kitartott értéke.

A pontozott negyed

Ugye emlékszel még arra, hogy a hang után álló pont mit is jelent? Nézzük meg ezt a negyed esetében. Joggal kérdezheted azt, hogy miért nem a pontozott nyolcadot magyarázom, hiszen ez a rész a nyolcadokról szól. A válasz egyszerű. A legkisebb osztás, amit most ismerünk, az a nyolcad, így még csak a negyedeket tudjuk felezni, a pont pedig felez és hozzáad. A negyed két nyolcad, azaz két szótag. Két nyolcadnak a fele egy nyolcad és ha ezt hozzáadod a hang értékéhez, akkor az három nyolcadot fog érni.
Ugyanez másképp leírva: vagy
Gyakorlat:
Ha úgy érzed, hogy tudod és érted a nyolcadokat, lépj tovább a tizenhatodokra.

A tizenhatod

A dupla szótagos számolással csak nyolcadokig tudunk kalibrálni. Egy negyedben négy darab tizenhatod van, így most a négy szótagú szavakat (számneveket) kell használnunk, amit a magyar nyelvi lehetőségünk kínál fel. A tizenhatodokra tehát így számolunk: e-gye-sé-vel ke-te-sé-vel hár-ma-sá-val né-gye-sé-vel. Egy negyed alatt négy szótagot kell kimondanod és ezzel érezni is fogod a tizenhatodok lüktetését.
Lassú tempóban gyakorold, tapsolva vagy le-föl pengetve! Ha ebben a tempóban problémát okoz a pengetés, akkor A pengetés alapjai lecke nagyon sok mindenben segíthet.
Gyakorlat:
Vizsgáljuk meg azt, hogy a tizenhatodok összevonásából (átkötés) milyen ritmusképletek adódhatnak:
1. Átkötéssel: Összevonva: A két tizenhatod összevonva egy nyolcad értékű hang lesz. A számolás e-gye-het ke-ttö-höt hár-ma-hat né-gye-het:
2. Átkötéssel: Összevonva: A számolás: e-he-gyet ke-he-tőt há-hár-mat né-hé-gyet:
3. Átkötéssel: Összevonva: A számolás itt ugyanaz, mint a tizenhatodoknál, csak az első, második és a negyedik szótagra pengetünk (le-föl-föl). A ritmusképlet neve: szinkópa. Számolás: e-gyesé-vel ke-tesé-vel hár-masá-val né-gyesé-vel:
4. Átkötéssel: Összevonva: Ha az előző részekben megértetted a pont szerepét, akkor most nem lepődsz meg ezen a ritmusképleten. A számolás itt is tizenhatodos, de csak az első és a negyedik szótagra pengetünk. Számolás: egyesé-vel kettesé-vel hármasá-val négyesé-vel:
Szüneteket beszúrva a tizenhatodok közé ezeket a képleteket kapjuk:
A szüneteket is összevonhatjuk. Nincs több variációja a tizenhatodos összevonásoknak egy negyeden belül. Ne ijedj meg, nem kell ezt kívülről megtanulnod, elég ha érted az összevonásokból adódó lehetőségeket. Gondolj arra, hogy mindegyik jelhez tartoznak szótagok. Ha nem ugrál a szemed össze-vissza, azaz képes vagy azt nézni, amelyiknek a szótagját (szótagjait) kimondod, nem lesz nehéz a szünetben csendben maradni a hangnál pedig pengetni. Tartsd mindig a szemed az aktuális jelen és ne kalandozz! Gyakori jelenség az, mikor a diákjaim elé tett kotta a bonyolult ritmusvariációk miatt „pánikhangulatot” kelt, pedig az összes ott szereplő jelölést ismerik, tudják és mégsem sikerül hibátlanul lejátszaniuk. Ennek az oka a már előbb említett hiba, amikor is a szemed túlságosan elől jár és nem azt nézi, amit kellene.

A harmincketted

Egy tizenhatod az két harmincketted. Nincs külön számolási modell erre a ritmikára, mivel azt a ritmus nagy tempója miatt nem is tudnánk kimondani. Ha érzed már a tizenhatodokat, meg tudod tanulni a harminckettedeket is. Bontsuk nyolc szótaggá a tizenhatodos számolást. Természetesen ez a szótagolás csak megértetni próbálja a ritmust: E-he-gye-he-sé-hé-ve-hel ke-he-te-he-sé-hé-ve-hel há-hár-ma-ha-sá-há-va-hal né-hé-gye-he-sé-hé-ve-hel. Számolás helyett ajánlom a nyelvvel való ütéseket a „TE” és a „KE” szótaggal.
Gyakorlat:

A kis triola

Az eddigi tanulmányaid szerint a negyedet kettő, négy vagy nyolc felé lehet osztani és a további ritmikák ezekből a lehetőségekből adódnak. Ezek voltak a páros osztások. Páratlan felosztások is vannak, sőt, jó néhány zenei műfaj csak ebben tud létezni (swing, blues, shuffle, buggie-wuggie, stb.). A hármas osztás ezeknél a stílusoknál elengedhetetlen, hiszen pont ezen alapul a jellegzetes lüktetésük. Osszuk hát föl a negyedeket három egyenlő értékre! A számolás így hangzik: egy-gyen-ként ke-ttőn-ként hár-man-ként né-gyen-ként. A három szótagot egyenletesen, megállás nélkül kell kimondanod a negyed alatt.
Játszd le a következő gyakorlatot úgy, hogy a negyedek alatt is triolákat számolsz, de csak a triola első szótagára ütsz. Ez segít a triolák lejátszásában, mivel már jó előre lükteted a hármas osztást.
Ha a triola első hangját rákötjük a másodikra, megkapjuk a blues lüktetést.
Az átkötés összevonja a hangok értékét (ugye ezt így tanultuk), ezért azt másképp is lehet jelölni.
Azt hiszem, most már nem okozhat problémát az, ha szüneteket látsz a hang helyett.
Nehezebb feladat az, ha a triolák előtt nyolcadok állnak. Ebben az esetben nem tudod a három szótagos előszámolást használni, hiszen a nyolcad páros ritmikai kép (kivétel 6/8, 9/8, 12/8, stb.). Nézzük, mi a teendő ilyen esetben. Játssz le egy taktus nyolcadot és egy taktus triolát! Érezni fogod az átállás problémáját a második taktusban, de még ugyanitt, mivel hogy egymás után több triola is megszólal, össze fog rázódni a hármas osztás.
Amikor taktuson belül nyolcad után triola, majd utána megint nyolcad vagy tizenhatod jön, gyakorlásképpen játszd úgy, hogy végteleníted a triolát és csak akkor mész tovább, ha már a helyükre rázódtak a hangok. A páratlanból párosba való visszatalálás sem egyszerű. Most a triola után következő ritmikát végtelenítsd és ha megvan helyesen, csak akkor folytasd tovább a taktusban leírtakat. Miután úgy érzed, egyre gyorsabban megy a közlekedés párosból páratlanba és visszafelé, már ne játszd olyan sokszor a beismételt (végtelenített) ritmust, hanem minél előbb szállj ki belőle! Az utolsó fázisa ennek a módszernek az, hogy elhatározd a végtelenítést, de mégse ismételd be, hanem egyszeri leütés (lejátszás) után azonnal menj tovább. Nézzük, miről is beszélek! A lejátszandó két taktus:
Gyakorold így az első taktust így:
Lassan fogyaszd a beismétléseket, ha már megy az előző:
Majd végül hagyd el az ismétlést:
Tedd ugyanezt a második taktussal:

A nagy triola

Ez az a ritmika, amitől a kezdő, de még a haladó gitárosok is idegenkednek. Tanuljuk meg egyszerűen és érthetően! A nagy triola a kis triolából ered. Szótagold folyamatosan a kis triolát és csak az aláhúzott szótagoknál tapsolj: E-gyen-ként ke-tőn-ként hár-man-ként né-gyen-ként. Vagyis, ha az első hangot megütöd, aztán a következőt kihagyod, aztán megint ütsz majd megint kihagysz, meg is tanultad a nagy triolát.
Ebből azt látjuk, hogy minden negyed jelölésű triolához két nyolcad jelölésű triola tartozik (így tanultuk ezt a negyedek és a nyolcadok esetében is). Gyakorold sokat ezt a ritmikát, mert alkalmazni már jóval nehezebb!
Számolj a negyedekre is triolásan!
Emlékszel még az összekötésekre? Így néz ki az előző gyakorlat összekötésekkel leírva:
Kiderül ebből a gyakorlatból, hogy ha végig érzed (lükteted) a triolákat, akkor könnyedén kiválaszthatod abból az ütni (játszani) valót, csak annyit kell tudni, hogy melyik szótagot kell megszólaltatni.

Az óriás triola

Ritkán használt ritmus, ami szintén a kis triolából származik. A megjátszott szótagok a következőek: e-gyen-ként ket-tőn-ként hár-man-ként né-gyen-ként.

A szextola

Ha egy negyedet hat egyenlő értékre osztunk, akkor szextoláról beszélünk. A könnyű megértés miatt a kis triolából magyarázom a hatos osztást. Osszuk szét a triola első nyolcad értékét két tizenhatod jelölésre és számoljunk így: e-he-gyen-ként.
Kettőzzük a második hangot is a triolában: e-he-gye-hen-ként.
Majd végül a harmadikat is duplázzuk: e-he-gye-hen-ké-hént.
Ez a szótag duplázási számolás csak a tanulás fázisában működik, hiszen gyorsan nem tudod kimondani. Amikor a ritmika már elég gyorsan megy, számolj rá így: egy-két-hár-négy-öt-hat. Ha a szextolát elválasztjuk kétfelé, akkor két tizenhatod jelölésű triolát kapunk.
A ritmika ugyanaz, mint a szextolánál, de a hangsúly az első és a negyedik hangra esik. Nézzünk egy nyolcadot és egy tizenhatod triolát egymás mellett! Míg rá nem érzel a ritmikára, a számolásod hat szótagú legyen.
Ugyanezt így is leírhatnám:

Gyakran használt páratlan ritmikák

Egy negyedet eloszthatunk ötfelé (kvintola), hétfelé (szeptola), kilenc felé (novemola), stb. Ne rémülj meg ezektől a ritmikáktól, elég az is, ha most csak tudsz róluk. Gyakorold az eddig tanultakat és használd őket! Rá fogsz jönni, hogy ennyi is bőven elég ahhoz, hogy jókat zenélj, és ha majd eljön az idő, ezeket is meg fogod tanulni.

Tá-titi viszony

Az iskolai énekórákból talán semmi nem ragadt meg bennünk olyan jól, mint a „tá-titi”, vagyis a negyed és a nyolcad. A „ti” fele a „tá”-nak. Ha ezt komolyan vesszük és megfigyelünk néhány bonyolultnak tűnő ritmikát, azt láthatjuk, hogy a negyed és a két nyolcad közötti arány (tá-titi) megmarad, csak másképpen írjuk és gyorsabban játsszuk. Ezt nevezzük „tá-titi” viszonynak.
Hogy teljesen megértsd, nézzük meg a gyakorlatban! Ez az igazi „tá-titi”:
Ha ezt lefelezed, vagyis a negyedből nyolcadot, a nyolcadból pedig tizenhatodot csinálsz, ugyanaz fog megszólalni, csak dupla tempóban. A viszony (arány) ugyanaz, ezért számolás helyett mondhatod azt, hogy „tá-titi”:
Fordítva ugyanez „titi-tá”:
Mondjuk azt, hogy a nyolcad a „tá”, a tizenhatod a „ti”. Ha így gondolkodsz, a következő gyakorlatot egyszerűen le tudod ütni:
 

A
 
B
 
C
 
D
 
E
 
F
 
G
 
H
 
I
 
J
 
K
 
L
 
M
 
N
 
O
 
P
 
Q
 
R
 
S
 
T
 
U
 
V/W
 
Z
 
#
 
Solo gitár